Megyünk a Marsra..... vagy játszani csak komolyan szabad.. :)

Anyám teniszt néz - szerette nagyon, főleg Nadalt.
Én a konyhában készítem elő a kávézást, mert hamarosan jönnek haza a "gyerekek".

Amikor, ismerős lépteket hallok és már hallom a köszönést is:
- Sziasztok! Megyünk a Marsra..... - jön be tovább Tamás a közlekedő folyósón. Megáll a radiátornál, a cipőjét papucsra cseréli és megy tovább a fürdőszobába kezet mosni.

Anyám, már a fürdőszoba ajtóban és kérdezi:
- Hova megyünk Apuskám?
- A Marsra - válaszolja a Fiam. - Önkénteseket keresnek az első Mars expedícióhoz.
Anyám gondolkodás nélkül:
- Neharagudj Apuskám, én nem mehetek! Nekem itthon kell maradni a Nénjével, meg ellátni a macskát és a tyúkokat....
- Igazad van Mama, Nénjéről majd'nem elfelejtkeztem....mondja Tamás.
Már én is a folyosón állok, Anyám hátra néz és azt kérdezi:
- Erzsike, Te mész..... ?
- Van választási lehetőségem? - válaszolom.

Mindenki a konyha felé tart. Menet közben megkérdezem:
- Apuskám, mi hajtja azt a rakétát?
Tamás azt mondja: - Azt még nem tudom, de megnézem mindjárt.
Én:- Hát nem kerozin az biztos, meg nem atom. :)
Tamás: - Hát ez biztos....
Én: - Gyakorlatilag nem is tudok olyan anyagról, ami kibírna ilyen hosszú utat.
Tamás: - Biztosan van valami, csak még nem hozták nyilvánosságra.
Én: - Az elég gáz lesz úgy menni azt sem tudjuk mikor robban fel, ég le.
Tamás: - Nem ég az le....

Én: Apuskám, mit csinálunk az úton három hónapon át?
Tamás: Zenét hallgatunk, filmet nézünk, tanulunk...
Én: - Nekem azt a zenét kell hallgatnom, amit Te hallgatsz, mert akkor hamar megőrülök. :)))
Tamás: - Nem, majd mindenki fülhallgatóval hallgatja...
Én: - Hála Istennek! :)

Én: - Apuskám, hogy fürdünk ott?
Tamás: - Hogy, hogy? Nem tudom, még sosem voltam ott. :)

Ekkor, érkezett haza Veronika is a munkából. :)

Én: - Veronika, megyünk ám a Marsra. :) Előttünk már kávé, Veronika is magához veszi a kávéját. Tamás veszi át a szót:
- A Mama nem jön, csak mi megyünk hárman. :)

Veronika, racionálisabb mint én és rákérdez:
- Apuskám, mit fogunk enni út közben?

Tamás: - Hát azt amit az űrhajósok, olyan zacskós ennivalót.
Én: - Három hónapig azt esszük?
Tamás: - Nem lesz más azt kell ennünk.
Veronika: - Mit iszunk ott?
Én: - Biztosan, külön hordozórakéta hozza a vizünket. :)
Tamás: - Azt biztosan nem!
Veronika: - Akkor, mit iszunk?
Tamás: - Hát.... olyan tisztított vizet iszunk....
Én és Veronika: - Mit, miiit.... azt akarod mondani, hogy .....
Tamás: - Igen, azt.
Veronika: - Akkor, én nem megyek! Én ugyan nem iszom meg a ....
Én: - Én sem, én sok mindent bevállalok, de ezt nem! Soha nem!!!
Tamás: - Most komolyan? Ezért, nem jöttök?
Veronika, én: - Mi így nem megyünk az biztos! :)

Tamás: Na, Ti sem viszitek előre az emberiség ügyét az már biztos. :))))