2016. február 14., vasárnap

Jelen 3. rész -Present 3. part

Ma egy jó nap van, sőt már tegnap is az volt.....

Anyám pénteken haza jöhetett a kórházból, majd kedden viszi vissza a fiam, további kezelésre. :) Minden remény meg van rá, hogy, meg fog gyógyulni Anyám, nagyon jól veszi az akadályokat. :) Az evés soha nem volt az erőssége, de most rátudjuk venni hogy egyen..... :)

Soha, nem gondoltam volna, hogy egy betegségnek van jó oldala és van. Ugye amikor kiderült mi a baj, azonnal tudtuk, hogy cigarettázás befejezve, ott ahol Anyám van, ott Mi NEM cigarettázunk és TÉNYLEG NEM! :) Le vagyunk szokva...... :)

Továbbá, az emberek segítőkézségét is most tapasztaltam meg már sokadszorra, mindig meglep és örömmel tölt el, hogy figyelnek rám.

Az elmúlt héten ahogy mondani szokás, rám járt a rúd. Itt van ugye Anyám betegsége, a  távol élő, de hozzám nagyon közel álló Barátom is beteg volt, 40 fokos lázzal és én messze Tőle..... :(

Napi kétszer 15-20 perc meditáció megóvott, attól, hogy ez a helyzet kikezdje az idegeimet.

Végezetül, de nem utolsó sorban, köszönök MINDENKINEK MINDENT!

2016. február 9., kedd

Jelen 2. rész -Present 2. part

Elmúlt egy hét....... tele rohanással, kétségekkel és bizonyossággal.....

Ehhez a részhez tudni kell, hogy ki mit dolgozik a családban.....

Anyám nyugdíjas, jól megérdemelt nyugdíját tölti.....

Fiam, egy világhírű gyárban hangzatos beosztásban dolgozik egy közvetítő cégen keresztül, éhbérnél egy nagyon picivel több pénzért...... hajnali 3/4 4 órakor kell és déután 1/2 4 órára ér haza, gyakran szombaton is be megy dolgozni a pénz miatt.

Menyem, is alkalmazott hasonlóan a Fiamhoz, csak Ő reggel 9 órától dolgozik sokszor este 9 óráig, ugyan csak éhbérért.

Én, aki lévén nincs munkám, az egészségkárosodottak járulékát kapom, lehet nem ez a neve, de az értelme igen.

Ez a szűk családi felállás. Anyám egy hete van egy elég híres kórházban, viszonylag közel hozzánk. Így hetente 2x, 3x megy a Fiam, Menyem látogatni. Anyám infúziókat kap, naponta 3x és mellé - szegénykém - valami iszonyú keserű orvosságot is.

Történt tegnap, hogy Anyámból mintát vettek volna, elő készítették és kiderült, hogy az MRI CD-je a másik kórházban maradt. Tehát, meg kell szerezni a CD-t azonnal.

Egy telefon ide- egy telefon oda CD meg van, lehet érte menni. :) Telefon a Fiamnak, menni kell a CD-ért MA Székesfehétvárra. Említettem a bevezetőmben, hogy embertelenül korán kel és a tegnapi napja így alakult. Haza ért T.bányára fél 4 órakor, onnan Székesfehérvárra ment a CD-ért, Székesfehétvárról Csabdira, itt evett pár falatot, beszéltünk pár szót. Aztán szedelődzködött és ment tovább Anyámhoz. Ott együtt Anyámmal beszéltek az Orvosnővel, aztán elindult vissza T.bányára, este 8 óra pár percre haza is ért.

Viszont, meg van a CD és Anyám további kezelése elől elhárult az akadály!

A bizonyosság ebben a helyzetben az, hogy MI a Fiammal, valóban, bármit megtudunk oldani!!! :) Ezt a Fiam egyszer, jó pár éve mondta nekem, vígaszként: "....... el tudsz Te képzelni olyan helyzetet, amit Mi ketten nem tudunk megoldani"? Hála Istennek NEM!


2016. február 5., péntek

Jelen 1. rész -Present 1. part

Most hosszú ideig a jelen lesz a téma.....mert, nekem most a jelennel kell foglalkoznom minden erőmmel.

A baj mindig úgy jön, mint derült égből a villámcsapás, mindig váratlanul, mint most is........

Szokásos szombat volt, vártuk a Fiamat és a feleségét haza, tervezgettük, milesz, hogy lesz. Ez vitathatatlanul a napjaink fénypontja a hétvége, amikor a "gyerekek" haza jönnek, most itt is alszanak, tehát KIRÁLYSÁG VAN!

Akkor még nem sejtettük, hogy a "Királyság" nem most van, azt sem, hogy Királyság most egy darabig nem lesz! De, menjünk sorjában.....

Megérkeznek a gyerekek, lecuccolnak, helyére rakják, amit vásároltak nekünk, elő kerül hírtelenjében a Cuca is, "ő" a macskánk, illetva a Fiam macskája, csak itthon tartja, nem a közeli városban ahol élnek.

Szokásunk szerint leülünk kávézni és megtárgyaljuk, mi legyen a vacsora? Ki is találjuk...... Anyám pár perc múlva neki is áll az előkészületeknek, mond közben valamit és mi nem értjük.... nézünk egymásra..... én mondom Anyámnak:

- Anya, mit mondasz nem értem?

Megismétli, egyikünk sem érti - mondom a gyerekeknek ..... stroke..... azonnal orvoshoz, de mérjünk egy vérnyomást még gyorsan. Mindig kéznél van a vérnyomás mérő, mérjük 179/70. A 179-et soknak tartom, évek óta nem ment Anyám vérnyomása 130 fölé. Tehát, azonnal orvoshoz, az ügyeletre. A bicskei Orvosi Rendelő kb. 6 km.-re van tőlünk. Onnan viszi a mentő Székesfehérvárra, a gyerekek utána, vizsgálják.... vizsgálják, éjfélre kiderül két gócot találtak.....

Hétfőn egy másik kórházba utalták, Fiam ment érte és átvitte, most hétfő óta ott kap infúziót és vizsgálgatják tovább...... Ma, van hasi ultrahangon.... - és most beszéltün telefonon - semmit nem találtak :)