Én sosem tudom mikor csinálok jót és mikor rosszat? Valahogy "megosztó" személyiség lettem.... okát nem tudom? Nos, tegnap este a facebook oldalamon megosztottam: Márai: Kínai mese című karcolatának egy részét ..... nincs az kicsi, amit még nem lehet kicsinyíteni. :)
Íme:
"Márai Sándor: Kínai mese
- Szóval - mondta a nő -, eljössz?...
A férfi hallgatott. Kesztyűjét húzogatta, s ezt mondta, lesütött szemekkel:
- Hallottam egyszer egy mesét. Természetesen kínai mese volt. Így szólt: egy távoli tartományban élt egy férfi és egy asszony. Nem ismerték egymást. Egy reggel úgy érezték, hangot, üzenetet hallottak, parancsot kaptak: ezért felkeltek nyughelyükről, mint az alvajárók, elindultak egymás felé, elhagyták otthonukat, férjüket és feleségüket, elhagytak mindent és mindenkit, hogy találkozzanak végre az élet sötét erdejében és boldogak és egyek lehessenek. Így vándoroltak, igézetben, egymás felé. Pusztaságokon haladtak át, s egy sötét erdőbe értek. Az erdőt patak választotta kettő, s ők a patak két partján közeledtek egymás felé, a parancs értelmében, csukott szemekkel, boldog és néma mosollyal. De a patakon keskeny palló vezetett át, oly keskeny, hogy egyszerre csak egy ember lépdelhetett végig a törékeny deszkán. Ezért megálltak, a patak két partján, szemközt egymással, vágyódva és mosolyogva, s tétováztak, melyik induljon el a másik felé először?... Akkor a nő ezt mondotta, halkan és bensőségesen: ,,No, jere már!" A férfi felnézett e hangra, szemét dörzsölte, s visszament életébe, családjához és ott élt tovább, némán és csodálkozással szívében. Tudniillik, a nő idő előtt szólt. És egyáltalán nem szabad szólni. Meg kell várni, amíg a férfi, kérés és felszólítás nélkül végigmegy a pallón. Ez a kínai mese......"
Nem várt reakciót váltott ki a Hölgyekből ez a posztom.... szinte éreztem hogy izzik a gyűlöletet... :(
Hölgyeim!
Én azt vallom: Egy férfit nem lehet ellopni.
Egy férfit nem lehet elszeretni vagy elvenni. Egy férfi nem tárgy, amit felemelhet és zsebre tehet egy másik nő, ha magának akarja.
Egy férfi dönt.
Eldönti, hogy enged-e a kísértésnek, vagy sem és ha valamit nem akar, megtalálja a módot, hogy a nő tudtára adja, és lefejtse magáról a legragadósabb piócalányt is.
Ha egy férfi elhagy valaki másért, nem azért teszi, mert elügyeskedték Tőled, mert jött egy harmadik és minden jót elrontott.
Azért megy el, mert bizonytalan.
Vagy a személyisége vagy a kapcsolata Veled, mert valami fontos nem működik köztetek. Ironikus, de néha egy harmadik személy színre lépése kell ahhoz, hogy fellebbentse a fátylat egy néma boldogtalanságról, egy gyenge jellemről, az érzelmek múlásáról, a saját mulasztásod következményeiről vagy arról, hogy nem a jó ember mellett horgonyoztál le…..
Nincsen sok tapasztalatom ez ügyben, mert a de, azt azért nyugodtan állíthatom, hogy egy ismerkedés úgy indul, hogy elkezdenek beszélgetni, sokat, sokszor, mindenféléről....... és soha nem úgy indul az ismerkedés, hogy .... én őt megszerzem, bármi áron....
Én a magam részéről, soha semmi pénzért nem élnék egy rossz kapcsolatban! Lehet egy rossz kapcsolatban élni, csak azt gondolom, nem érdemes! Mindenkinek csupán egy élete van.... Nekem is és Nektek is......
Íme:
"Márai Sándor: Kínai mese
- Szóval - mondta a nő -, eljössz?...
A férfi hallgatott. Kesztyűjét húzogatta, s ezt mondta, lesütött szemekkel:
- Hallottam egyszer egy mesét. Természetesen kínai mese volt. Így szólt: egy távoli tartományban élt egy férfi és egy asszony. Nem ismerték egymást. Egy reggel úgy érezték, hangot, üzenetet hallottak, parancsot kaptak: ezért felkeltek nyughelyükről, mint az alvajárók, elindultak egymás felé, elhagyták otthonukat, férjüket és feleségüket, elhagytak mindent és mindenkit, hogy találkozzanak végre az élet sötét erdejében és boldogak és egyek lehessenek. Így vándoroltak, igézetben, egymás felé. Pusztaságokon haladtak át, s egy sötét erdőbe értek. Az erdőt patak választotta kettő, s ők a patak két partján közeledtek egymás felé, a parancs értelmében, csukott szemekkel, boldog és néma mosollyal. De a patakon keskeny palló vezetett át, oly keskeny, hogy egyszerre csak egy ember lépdelhetett végig a törékeny deszkán. Ezért megálltak, a patak két partján, szemközt egymással, vágyódva és mosolyogva, s tétováztak, melyik induljon el a másik felé először?... Akkor a nő ezt mondotta, halkan és bensőségesen: ,,No, jere már!" A férfi felnézett e hangra, szemét dörzsölte, s visszament életébe, családjához és ott élt tovább, némán és csodálkozással szívében. Tudniillik, a nő idő előtt szólt. És egyáltalán nem szabad szólni. Meg kell várni, amíg a férfi, kérés és felszólítás nélkül végigmegy a pallón. Ez a kínai mese......"
Nem várt reakciót váltott ki a Hölgyekből ez a posztom.... szinte éreztem hogy izzik a gyűlöletet... :(
Hölgyeim!
Én azt vallom: Egy férfit nem lehet ellopni.
Egy férfit nem lehet elszeretni vagy elvenni. Egy férfi nem tárgy, amit felemelhet és zsebre tehet egy másik nő, ha magának akarja.
Egy férfi dönt.
Eldönti, hogy enged-e a kísértésnek, vagy sem és ha valamit nem akar, megtalálja a módot, hogy a nő tudtára adja, és lefejtse magáról a legragadósabb piócalányt is.
Ha egy férfi elhagy valaki másért, nem azért teszi, mert elügyeskedték Tőled, mert jött egy harmadik és minden jót elrontott.
Azért megy el, mert bizonytalan.
Vagy a személyisége vagy a kapcsolata Veled, mert valami fontos nem működik köztetek. Ironikus, de néha egy harmadik személy színre lépése kell ahhoz, hogy fellebbentse a fátylat egy néma boldogtalanságról, egy gyenge jellemről, az érzelmek múlásáról, a saját mulasztásod következményeiről vagy arról, hogy nem a jó ember mellett horgonyoztál le…..
Nincsen sok tapasztalatom ez ügyben, mert a de, azt azért nyugodtan állíthatom, hogy egy ismerkedés úgy indul, hogy elkezdenek beszélgetni, sokat, sokszor, mindenféléről....... és soha nem úgy indul az ismerkedés, hogy .... én őt megszerzem, bármi áron....
Én a magam részéről, soha semmi pénzért nem élnék egy rossz kapcsolatban! Lehet egy rossz kapcsolatban élni, csak azt gondolom, nem érdemes! Mindenkinek csupán egy élete van.... Nekem is és Nektek is......
