Ma beszélgetünk Annával az augusztus 26.-án esedékes Görög est kapcsán. Hogy mit vegyek fel, mert figyelmeztet Anna, hogy akkor is nagyon meleg lesz. Végül is Anna arra a következtetésre jutott, hogy a szépség nem számít. :)))
Dehogy nem számít - válaszolom Annának és az alábbi történetet beszélem el neki. :)
Régen volt, évtizedekkel ezelőtt, amikor vezették a gázt Csabdin. Volt egy Általános Iskolai osztálytársam, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva mozgássérült lett. Időnként elmentem meglátogatni. A szokásos vizitem éppen akkora esett amikor, a gázt vezették. Látom, hogy iskolatársaméknál nem vezetik.
Kérdezem: - Jani, miért nem vezetitek be a gázt?
Jani: - Most nincs rá pénzünk - két kisgyerekük volt.
Én: - Most kellene bevezetni, míg itt dolgoznak, mert ha, azért kell újra ide hozni a gépeket, hogy Nektek bevezessék a gázt, az iszonyú drága lesz.
Jani: - Tudom.
Én: - Miért, nem beszélsz az építésvezető mérnökkel, hogy erre kapsz pénzt az Államtól, és utólag befizeted, amikor megkapod.
Jani: - Én nem könyörgök senkinek!
Ez nem könyörgés! De, hiába magyarázom a "sértett hiúságot" nem tudja legyőzni Jani.
No, jó! Akkor megyek én és beszélek vele, a két gyerekre való tekintettel. Az építés vezetője egy ritka rendes, megértő, ember volt, úgy hívták Hollósi Ervin.
Érdeklődöm a munkásoktól, hogy merre találom meg Hollósi Úrat?
Valami értekezleten van, összeültek a "fejesek" teszik hozzá. :)
Hát jó, mit tehetek? Mondom a munkásoknak: - Legyenek szívesek megmondani Hollósi Úrnak, hogy kerestem és szeretnék vele beszélni. Haza jöttem.
Másnap dálután kopognak, ajtót nyitok és ki áll az ajtóban Hóllósi Úr. Azért, voltam olyan bátor, hogy bárkinek ajtót mertem nyitni, mert két gyönyörű, okos, nagy kutyám volt, egy németjuhász és egy németjuhász-puli keverék, akik megvédtek volna bárkitől.
Illőképpen üdvözöltük egymást és mondja, hogy tegnap már elég későn ért ide vissza a munkaterületre, de mondták a munkások hogy kerestem, azért bátorkodott ma jönni. Be sem jött a házba, az ajtóban beszélgettünk.
Én: - Köszönöm, hogy eljött Hollósi Úr. Arról van szó, hogy a másik utcában lakik egy család, két kisgyerekkel. Hollósi Úr közbe kérdez: - Ott ahol az a két kisgyerek mindig kint van?
Én: - Igen, ott. A férfi ott is mozgássérült és fog kapni az Államtól támogatást, arra hogy be tudják vezetni a gázt, még ezután igénylik a támogatást. Arra kérem Hollósi Úr, hogy beszélje meg ezt a társulás vezetőivel, hogy vezessék be hozzákuk a gázt és majd utólag, amikor megkapják a pénzt fizetik ki.
Hollósi Úr: - Természetesen Hölgyem, egy ilyen gyönyörű Hölgy kérésének, nem lehet ellenállni.
Én: - Hollósi Úr, lehet hogy kellene szemüveg Önnek. :)
Hollósi Úr: - Nem, de így még izgalmasabb, hogy nem tudja .... - mondja már távozóban az autójához tartva.
Megcsinálták a gázt Janiéknak, hálával gondolok rájuk.
Kb. így néztem ki akkor.... igen is számít, hogy valaki hogy néz ki, pláne ha, mozgássérült is.
Honnan ismertem én Hollósi Úrat? Lődy Úr, az akkori Polgármesterünk mutatott be egymásnak bennünket.
Dehogy nem számít - válaszolom Annának és az alábbi történetet beszélem el neki. :)
Régen volt, évtizedekkel ezelőtt, amikor vezették a gázt Csabdin. Volt egy Általános Iskolai osztálytársam, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva mozgássérült lett. Időnként elmentem meglátogatni. A szokásos vizitem éppen akkora esett amikor, a gázt vezették. Látom, hogy iskolatársaméknál nem vezetik.
Kérdezem: - Jani, miért nem vezetitek be a gázt?
Jani: - Most nincs rá pénzünk - két kisgyerekük volt.
Én: - Most kellene bevezetni, míg itt dolgoznak, mert ha, azért kell újra ide hozni a gépeket, hogy Nektek bevezessék a gázt, az iszonyú drága lesz.
Jani: - Tudom.
Én: - Miért, nem beszélsz az építésvezető mérnökkel, hogy erre kapsz pénzt az Államtól, és utólag befizeted, amikor megkapod.
Jani: - Én nem könyörgök senkinek!
Ez nem könyörgés! De, hiába magyarázom a "sértett hiúságot" nem tudja legyőzni Jani.
No, jó! Akkor megyek én és beszélek vele, a két gyerekre való tekintettel. Az építés vezetője egy ritka rendes, megértő, ember volt, úgy hívták Hollósi Ervin.
Érdeklődöm a munkásoktól, hogy merre találom meg Hollósi Úrat?
Valami értekezleten van, összeültek a "fejesek" teszik hozzá. :)
Hát jó, mit tehetek? Mondom a munkásoknak: - Legyenek szívesek megmondani Hollósi Úrnak, hogy kerestem és szeretnék vele beszélni. Haza jöttem.
Másnap dálután kopognak, ajtót nyitok és ki áll az ajtóban Hóllósi Úr. Azért, voltam olyan bátor, hogy bárkinek ajtót mertem nyitni, mert két gyönyörű, okos, nagy kutyám volt, egy németjuhász és egy németjuhász-puli keverék, akik megvédtek volna bárkitől.
Illőképpen üdvözöltük egymást és mondja, hogy tegnap már elég későn ért ide vissza a munkaterületre, de mondták a munkások hogy kerestem, azért bátorkodott ma jönni. Be sem jött a házba, az ajtóban beszélgettünk.
Én: - Köszönöm, hogy eljött Hollósi Úr. Arról van szó, hogy a másik utcában lakik egy család, két kisgyerekkel. Hollósi Úr közbe kérdez: - Ott ahol az a két kisgyerek mindig kint van?
Én: - Igen, ott. A férfi ott is mozgássérült és fog kapni az Államtól támogatást, arra hogy be tudják vezetni a gázt, még ezután igénylik a támogatást. Arra kérem Hollósi Úr, hogy beszélje meg ezt a társulás vezetőivel, hogy vezessék be hozzákuk a gázt és majd utólag, amikor megkapják a pénzt fizetik ki.
Hollósi Úr: - Természetesen Hölgyem, egy ilyen gyönyörű Hölgy kérésének, nem lehet ellenállni.
Én: - Hollósi Úr, lehet hogy kellene szemüveg Önnek. :)
Hollósi Úr: - Nem, de így még izgalmasabb, hogy nem tudja .... - mondja már távozóban az autójához tartva.
Megcsinálták a gázt Janiéknak, hálával gondolok rájuk.
Kb. így néztem ki akkor.... igen is számít, hogy valaki hogy néz ki, pláne ha, mozgássérült is.
Honnan ismertem én Hollósi Úrat? Lődy Úr, az akkori Polgármesterünk mutatott be egymásnak bennünket.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés