Ritkán vagy soha nem beszélünk róla...... de attól még van....

Ma, Annával beszélgetünk és azt kérdezi: - Téged, nem szoktak molesztálni, azért mert látszólag kiszolgáltatott vagy?

Rávágom azonnal, hogy nem ..... de, eszembe villan, hogy egyszer igen....

Akkoriban, minden ifi meccsen ott szurkoltunk, mert a Fiam több barátja is játszott a Csabdi-i ifi csapatban és egy nagyon jó csapat is volt.

Én később indultam, mint Tamás, mert "eltollázkodtam" az időt, mire a pályára értem pár perce már elkezdték a meccset. Nem szoktam a pálya szélére menni, mert a sűrű fűtől nem látom a földön lévő gödröket. Nem akartam felborulni, mindig a hídról néztem a meccset, nem csak én hanem többen. (Ez az a híd, amiről az előző bejegyzésben szó van). Most is elfoglalom a helyemet a hídon, oda integetek Tamásnak a tömegbe, Ő vissza nekem. Minden rendben. Jön egy fiuka, azzal elküldöm a jegy árát a jegyszedőnek. Pár forint, nagyon szívesen támogattuk ennyivel a gyerekeket. Jól játszanak a Mieink, már 2:0 a javunkra. Amikor egy rozoga kis motor jön az Iskola felöl, rajta egy "kisöreg". Ő is megáll, éppen mellettem, rajta marad a motoron, csak leállítja, két lábával támaszkodva ül a motoron.

Alig telik el pár perc így, én a focit nézem, amikor az öreg megszólal:
- Megcsókolnám a nyakad.
Gondolkodom, ez most kinek beszél? Sorban, ilyen 14-15-16 éves fiúk, lányok vannak és én úgy a közepetáján a sornak...
Az öreg újra mondja: - Megcsókolnám a nyakad - csak már hangosabban.
Én megkérdezem, kihez beszél?
Az öreg azt mondja: - Hozzád!
Berágtam, illetve elfogott a "harci indulat", én nem vagyok egy áldozat típus.
Mondom az öregnek: - Egy, nem jártunk együtt iskolába, tehát tegezés az nincs! Kettő, remélem él még a kedves mamája, azt lehet csókolgatni, az biztosan szívesen is veszi.
Ekkor, meglátom Keresztesi Imi jellegzetes kisteherautóját lassan jönni lefelé az emberek között az Iskola felől....
Az öregnek áll még feljebb és azt kérdezi: - Miért, nem tetszek neked?
Addigra oda ér Imi és meg is áll - látta rajtam, hogy valami gubanc van.
- Szia Erzsike, mi a baj? - kérdezi Imi.
Én válaszolom Iminek: -Itt ez az öreg és pimaszkodik velem...
Imi úgy ugrott ki az autóból, mint a zerge és egyből elkapta az öreg grabancát leemelte a motorról.
Közben kérdezi Imi tőlem: - Tamás itt van?
Én válaszolom: - Igen ott van - intek a pályán lévő szurkolók felé.
Imi felemeli a grabancánál fogva az öreget és azt mondja neki: - Na öreg, látod ott azt a fiút, Aki kimagaslik a tömegből? Az a Fia az Erzsikének. Most, kapsz 1 percet hogy örökre eltűnj a faluból és soha ide ne gyere, mert kitekerjük a nyakadat.
Az öreg, nagyon gyorsan eltűnt!
Imi még ott maradt pár percig, míg megbeszéltük, hogy ez az öreg, ez nem "bátor", hanem már eszetlen. :)

Ezt azért írtam le, mert tényleg vannak "emberek", akik szeretnének visszaélni a mozgássérültek, fogyatékosok helyzetével, hogy ez ne történhessen meg, az épeknek kell figyelni és vigyázni a mozgássérültekre, fogyatékosokra.