Nem régen ülünk az asztalnál ebéd után és beszélgetünk. Nagyapámról, nagyanyámról, sok mindki, és sok minden szóba kerül. Többek között az is, hogy ki, milyen tulajdonságokat örökölt az ősöktől.
A Fiam azt mondja:
- Érdekes, én minden rosszat elörököltem Tőletek.
Nézek ki a fejemből, más ember a fél kezét oda adnák azért, hogy ilyen kvalitásokkal rendelkezzen. 2 méter magas, 120 kg., a szellemi képességeivel sem kell szényenkeznie, jó akaratú, segítőkész, elfogadó.
- Mire gondolsz - kérdezem. Nagyon érdekelt, mi lehet az a rengeteg rossz. :))
- Hát, Tőled és a Papától elörököltem, hogy ilyen hamar őszülök. Meg énekelni sem tudok, mint Te és rajzoni sem.
Ezek mind-mind igazak. :)) Én úgy elkezdtem nevetni, alig tudtam abbahagyni. :)))
- Apuskám - így hívjuk 2-3 éves kora óta - helyette olyan hallásunk van, mindkettőnknek, hogy párját ritkítja - védem a "mundér becsületét".
- Ez igaz, de énekelni nem tudunk! :))) Nevet Ő is.
A Fiam azt mondja:
- Érdekes, én minden rosszat elörököltem Tőletek.
Nézek ki a fejemből, más ember a fél kezét oda adnák azért, hogy ilyen kvalitásokkal rendelkezzen. 2 méter magas, 120 kg., a szellemi képességeivel sem kell szényenkeznie, jó akaratú, segítőkész, elfogadó.
- Mire gondolsz - kérdezem. Nagyon érdekelt, mi lehet az a rengeteg rossz. :))
- Hát, Tőled és a Papától elörököltem, hogy ilyen hamar őszülök. Meg énekelni sem tudok, mint Te és rajzoni sem.
Ezek mind-mind igazak. :)) Én úgy elkezdtem nevetni, alig tudtam abbahagyni. :)))
- Apuskám - így hívjuk 2-3 éves kora óta - helyette olyan hallásunk van, mindkettőnknek, hogy párját ritkítja - védem a "mundér becsületét".
- Ez igaz, de énekelni nem tudunk! :))) Nevet Ő is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése